info@janklovicsugyved.hu
+3620 806 16 06

Csalás

Csalás

Csalás > büntető ügyvéd – Tel.: +3620 806 1606 – dr. Janklovics Ádám ügyvéd, Budapest

Csalás bűntettének elkövetésével vádolják Önt? Csalás gyanújával hallgatták ki gyanúsítottként? Hozzátartozója ellen büntetőeljárás indult csalás gyanúja miatt?

Csalás védőügyvéd, büntető ügyvéd, Budapest

Ha Ön vagy hozzátartozója ellen büntetőeljárás indult csalás elkövetése miatt, tapasztalt védőügyvédre lesz szüksége. Javasoljuk, hogy minél hamarabb forduljon Ügyvédi Irodánkhoz, hogy hatékony védelmet nyújthassunk Önnek.

Ne hagyja, hogy védőügyvéd hiányában olyan helyzetbe kerüljön, amikor nem tudja magát megvédeni a felkészült hatósággal szemben!

Miért minket válasszon? Bonyolult büntetőjogi ügyekben is otthonosan mozgunk, hiszen a büntetőjogra specializálódtunk és a csalási ügyek védelmében sokéves tapasztalattal bírunk.

Erősségeink, amelyek munkánk alapját képezik, vitathatatlanul hozzájárulnak büntetőjogi sikereinkhez:

  • kimondottan büntetőjogra, csalási ügyekre szakosodtunk,
  • gyorsan, késlekedés nélkül intézkedünk csalással kapcsolatos ügyében,
  • képviseljük Önt az eljárás során, így nem egyedül védekezik a felkészült hatóságokkal szemben,
  • minden eljárási cselekményen részt veszünk,
  • részletesen kidolgozzuk, felépítjük a csalás ügyben a védekezését,
  • csalási ügyében felkutatjuk az összes lehetséges mentő körülményt,
  • megírjuk Ön helyett a beadványokat, kérelmeket

 

Mi a csalás fogalma?

Csalást az valósít meg, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz.

A hatályos törvény így fogalmaz:

 

373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás kisebb kárt okoz, vagy

b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást

ba) bűnszövetségben,

bb) közveszély színhelyén,

bc) üzletszerűen,

bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve

követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás nagyobb kárt okoz, vagy

b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás jelentős kárt okoz,

b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el, vagy

c) a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás különösen nagy kárt okoz, vagy

b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy

b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meg határozott valamely módon követi kel.

(7) E § alkalmazása szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is.

 

A csalás passzív alanya és a csalás sértettje

A bűncselekmény passzív alanya az a személy lesz, akit megtévesztenek. Fontos, hogy e személy nem szükségszerűen azonos a sértettel, akinél a kár keletkezik; előfordul, hogy a kettő elválik egymástól. Így ha az elkövető pénzszerzés titkolt céljából a tulajdonos testvérének elmondja, hogy a tulajdonos neki ígérte a biciklit, és ennek hatására a testvér azt kölcsönadja, amelyet az elkövető utóbb rövid úton értékesít, a cselekmény passzív alanya a megtévesztett személy – a tulajdonos testvére -, míg sértettje a kár elszenvedője, azaz a tulajdonos lesz.

Csalás elkövetése

A csalás elkövetési magatartása a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás. A tévedés lényege, hogy a passzív alany (aki a legtöbb esetben maga a sértett) tudatában nem az objektív valóság tükröződik vissza, vagy a valóság nem teljesen tükröződik vissza.

A csalás két elkövetési magatartása közötti leglényegesebb különbség:

  1. a tévedésbe ejtés egy aktív magatartás; ebben az esetben az elkövető hozza létre a valóságnak nem megfelelő képzeteket a passzív alany tudatában;
  2. a tévedésben tartás esetén az elkövető magatartásától teljesen függetlenül már kialakultak a téves elképzelések, amelyeket az elkövető felismer, azonban valótlanságukról a passzív alanyt nem világosítja fel.

Ennek megfelelően a tévedésben tartás elsősorban mulasztással valósul meg. Vannak olyan esetek, amikor a passzív alany felvilágosítása – szerződéses viszony vagy egyéb erkölcsi, etikai követelmények, a jóhiszeműség, a tisztesség elve alapján – kötelező lenne.

A csalás célzata

A megtévesztő vagy tévedésben tartó magatartás tanúsítására az elkövetőt a jogtalan haszonszerzés célzata indítja. E célzatnak már a cselekmény megkezdése előtt fenn kell állnia. A megtévesztő magatartást motiválhatja egy korábbi cselekmény leplezése is. Így ha az elkövető által a rábízott idegen dolog vagy vagyon vonatkozásában elkövetett sikkasztás vagy hűtlen kezelés eredményeként kár vagy hiány keletkezik, és ezt – vagy ennek pontos mértékét – próbálja a tulajdonos irányában utóbbi megtévesztésével eltitkolni, terhére a csalás már nem állapítható meg. Célja ekkor nem a haszonszerzés – az már korábbi magatartásai eredményeként megvalósult -, hanem a kártérítési kötelezettség alóli kibúvás. Fennáll ugyanakkor a haszonszerzési célzat, ha teljes mértékben tőle függetlenül következik be a kár, hiány vagy vagyoni hátrány, és e tekintetben őt – vagy jogszabály, vagy a rá vonatkozó szerződéses viszony alapján – megtérítési vagy kártérítési kötelezettség terheli, és ezt elkerülendő tanúsítja utóbb a félrevezető, megtévesztő magatartást.

A csalás rendbelisége a sértettek számához igazodik.

A csalás súlyosabban minősülő esetei

A csalás szempontjából súlyosabban minősül a cselekmény, ha bűnszövetségben, közveszély színhelyén vagy üzletszerűen követik el. A csalás bűncselekmény minősítési szempontjából jelentőséggel bír az okozott kár nagysága. E tekintetben a lopásnál leírtak irányadóak.

Az új Btk. alapján bűncselekmény és nem szabálysértés valósul meg abban az esetben, ha a szabálysértési értékhatárra elkövetett csalást jótékony célú adománygyűjtést színlelve valósítják meg, illetve új minősített eset 2013. július 1-jétől, ha a – különösen nagy kárnál kisebb értékre elkövetett – csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

 

Csalással vádolják Önt?
Kérje büntető ügyvéd segítségét!

dr. Janklovics Ádám ügyvéd, Budapest

Tel.: +3620 806 1606