Sikkasztás > büntető ügyvéd – Tel.: +3620 806 1606 – dr. Janklovics Ádám ügyvéd, Budapest
Sikkasztás bűntettének elkövetésével vádolják Önt?
Sikkasztás és vagyon elleni bűncselekményekre szakosodott ügyvédi iroda vagyunk. Sikkasztás bűncselekményekre specializálódott büntető ügyvédeink otthonosan mozognak az egyedi szaktudást igénylő sikkasztási esetekben, így hatékony jogi védelmet nyújtanak Önnek.
Ha Ön vagy hozzátartozója ellen büntetőeljárás indult sikkasztás elkövetése miatt, javasoljuk, hogy minél hamarabb forduljon Ügyvédi Irodánkhoz, hogy hatékony védelmet nyújthassunk Önnek.
Ha sikkasztással gyanúsítják, Önnek tapasztalt védőügyvédre van szüksége. Ne habozzon, forduljon hozzánk!
Miért minket válasszon? Sikkasztás büntetőeljárási ügyekben otthonosan mozgunk, hiszen a büntetőjogra specializálódtunk és ezen a területen sokéves tapasztalattal rendelkezünk.
Erősségeink, amelyek védőügyvédi munkánk alapját képezik, vitathatatlanul hozzájárulnak büntetőjogi sikereinkhez:
- kimondottan büntetőjogra szakosodtunk (sikkasztás, lopás, csalás),
- gyorsan, késlekedés nélkül intézkedünk lopási ügyében,
- képviseljük Önt a sikkasztási eljárás során, így nem egyedül védekezik a felkészült hatóságokkal szemben,
- minden eljárási cselekményen részt veszünk,
- részletesen kidolgozzuk, felépítjük a védekezését,
- felkutatjuk a sikkasztási ügyére vonatkozó összes lehetséges mentő körülményt,
- megírjuk Ön helyett a beadványokat, kérelmeket
Sikkasztás: Nézzünk egy konkrét esetet!
A vádlott a sértett tulajdonában álló éjjel-nappali pékségben dolgozott, mint eladó. Az elkövetés éjjelén a vádlott éjszakásként dolgozott úgy, hogy más alkalmazott nem volt jelen. 23:00 óra és hajnali 2 óra közötti időben a vádlott a kasszában lévő 36.000 forintot és 3 kg Nestlé kávét magához vett és távozott az üzletből. A vádlott ezt követően nem jelent meg a munkahelyén. A vádlott ily módon a rábízott, összesen 60.000 forintnyi értéket eltulajdonította, amely nem térült meg.
Mi a sikkasztás fogalma? Ki követ el sikkasztást?
A sikkasztás elkövetése során az elkövető a rábízott idegen dolgot tulajdonítja el jogtalanul, vagy azzal sajátjaként rendelkezik. A sikkasztási cselekmény a tulajdonjogot, ezen belül a tulajdonos, birtokos rendelkezési jogosultságát támadja. Ugyanakkor az elkövető azzal a bizalommal is visszaél, amely a sértett részéről felé irányul.
A bűncselekmény elkövetője, azaz tettese csak olyan személy lehet, akire az adott dolgot rábízták. Például, ha a családi autót nem az, akire rábízták, hanem az erről nem tudó rokon adja kölcsön, sikkasztásért nem felelhet.
A sikkasztás elkövetési tárgya
A sikkasztás, mint bűncselekmény elkövetési tárgya ebben az esetben is az idegen ingó, értékkel bíró dolog. Ebből a szempontból a sikkasztási cselekmény megegyezik a lopás kapcsán leírtakkal. A két cselekmény a birtokból való kiemelés szempontjából viszont jelentősen eltér: a sikkasztás esetében ugyanis az elkövetőre rábízott dologról van szó, amely a bűncselekmény elkövetése előtt jogszerűen az elkövető birtokába került. Tehát nem az elkövető emeli ki az adott dolgot a korábbi tulajdonos, birtokos érdekköréből, hanem azt önkéntesen, szabad akaratából a tulajdonos teszi. E feltétel kapcsán nincs jelentősége a rábízás formájának, körülményeinek, céljának vagy időtartamának. A rábízás lehet írásba foglalt csakúgy, mint szóbeli.
A sikkasztás elkövetési magatartása
A sikkasztás elkövetési magatartása a dolog jogtalan eltulajdonítása vagy az azzal sajátként történő rendelkezés. Az eltulajdonítás lényege, hogy eredményeként harmadik személy számára az elkövető mint a dolog tulajdonosa jelenik meg, mindazokat a jogokat gyakorolva és tevékenységeket folytatva, amelyek a tulajdonos rendelkezési körébe tartoznak. Ilyen, ha a dolgot elajándékozza vagy eladja. De véglegesen kizárja a tulajdonost a dolog felett rendelkezés, illetve a dolog feletti birtokállapotot visszaállításának lehetőségéből, ha letagadja, hogy a dolog nála van, vagy azt a tényt, hogy korábban milyen módon került hozzá. Nem büntető-, hanem polgári eljárás keretében kell a kérdést tisztázni, ha az elkövető elismeri ugyan, hogy a dolog nála van, azonban vitatja a sértett vonatkozásában a dologgal kapcsolatosan fennálló bármilyen kötelezettségét.
A dologgal sajátjaként rendelkezés esetén az elkövető nem törekszik a tulajdonos jogainak végleges kizárására, azonban olyan jogokat gyakorol vagy olyan tevékenységet folytat, melyek a tulajdonos rendelkezési körébe tartoznak. Ilyen, ha az adott dolgot kölcsönadja, például ha a régi barát, akinek hetek óta a pincéjében áll a tulajdonos szerszámgépe, jó ismerősének kölcsönadja azt, mondván, úgyis ott áll, nyugodtan használhatja.
A sikkasztás megvalósulása
A jogtalan eltulajdonítással, illetve a sajátként történő rendelkezéssel válik befejezetté a sikkasztási bűncselekmény. A megvalósulás során nem feltétel, hogy a magatartással a tulajdonost tényleges kár is érje.
Az elkövető a sikkasztási bűncselekményt csak szándékosan valósíthatja meg. A sikkasztás elkövetőjének tisztában kell lennie azzal, hogy az adott dolgot a tulajdonos rábízta, és a rábízás milyen körre terjed ki. Tisztában kell lennie a sikkasztás elkövetőjének azzal is, hogy tevékenysége a tulajdonosi jogokat korlátozza vagy kizárja, és e következményt kívánnia kell, vagy ezekbe bele kell nyugodnia.
Ha sikkasztás elkövetője nem a saját, hanem a tulajdonos érdekében cselekszik úgy, hogy sajátjaként rendelkezik a dologgal, abban az esetben nem beszélhetünk megvalósult bűncselekményről. Példával szemléltetve: nem követ el sikkasztást az elkövető abban az esetben sem, ha azzal a céllal használja az udvarán tárolt járművet a tulajdonos felhatalmazása nélkül, hogy a közelgő jégeső elől védett helyre vezesse azt.
A sikkasztás súlyosabban minősülő esetei
A törvény szerint súlyosabban minősül a sikkasztási cselekmény, ha
- bűnszövetségben,
- közveszély színhelyén,
- vagy üzletszerűen követik el.
A minősítés szempontjából itt is jelentősek az értékhatárok, amelyek a lopásnál leírtak szerint alakulnak.
E törvény alkalmazásában az érték, a kár, valamint a vagyoni hátrány
a) ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb,
b) ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb,
c) ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős,
d) ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy,
e) ötszázmillió forint felett különösen jelentős.
Akkor is súlyosabb a cselekmény megítélése, ha védett kulturális javakhoz tartozó tárgyra vagy régészeti leletre történik a megvalósítás, továbbá új minősített eset 2013. július 1-jétől, ha a – különösen nagy kárnál kisebb értékre elkövetett – sikkasztást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. A jogalkotó ezzel is a szigorúbb büntetőjogi fellépés lehetőségét kívánta megteremteni az utóbbi időben elszaporodó, az idősebb személyek ellen elkövetett visszaélésekkel szemben. A törvény nem határozza meg konkrét életkor alapján, hogy ki tekintendő “idős” személynek, ezt a gyakorlatnak kell kialakítania.
A sikkasztás büntetése
372. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást kisebb értékre vagy
b) a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást
ba) bűnszövetségben,
bb) közveszély színhelyén,
bc) üzletszerűen
követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást nagyobb értékre,
b) a kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon, vagy
c) a sikkasztást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre
követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást jelentős értékre,
b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meg határozott valamely módon, vagy
c) a sikkasztást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére
követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást különösen nagy értékre vagy
b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon
követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást különösen jelentős értékre vagy
b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon
követik el.
Sikkasztással vádolják Önt?
Kérje büntető ügyvéd segítségét!
dr. Janklovics Ádám ügyvéd, Budapest
Tel.: +3620 806 1606