info@janklovicsugyved.hu
+3620 806 16 06

Rablás

Rablás

Rablás bűntettének elkövetésével vádolják Önt? A rablás a legsúlyosabb vagyon elleni bűncselekmény!

Rablás védőügyvéd, büntető ügyvéd, Budapest

A rablás büntetési tétele alap esetben 8 évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

Rablás és vagyon elleni bűncselekményekre szakosodott ügyvédi iroda vagyunk. Rablás bűncselekményekre specializálódott büntető ügyvédeink otthonosan mozognak az egyedi szaktudást igénylő rablási esetekben, így hatékony jogi védelmet nyújtanak Önnek.

Ha Ön vagy hozzátartozója ellen büntetőeljárás indult rablás elkövetése miatt, javasoljuk, hogy minél hamarabb forduljon Ügyvédi Irodánkhoz, hogy hatékony védelmet nyújthassunk Önnek.

Ne hagyja, hogy védőügyvéd hiányában olyan helyzetbe kerüljön, amikor nem tudja magát megvédeni a felkészült hatósággal szemben és a rablással kapcsolatban olyan vallomástételre bírják, amelyet később nem tud visszavonni. Védelem hiányában ne kövessen el olyan hibákat, melyek a továbbiakban jóvátehetetlenek lesznek ügyének enyhítése szempontjából.
Ha rablással gyanúsítják – lévén a rablás a legsúlyosabb vagyon elleni bűncselekmény – Önnek rendkívül tapasztalt, rátermett védőügyvédre van szüksége. Ne habozzon, forduljon hozzánk!

Miért minket válasszon? Rablás büntetőeljárási ügyekben otthonosan mozgunk, hiszen a büntetőjogra specializálódtunk és ezen a területen sokéves tapasztalattal rendelkezünk.

Erősségeink, amelyek védőügyvédi munkánk alapját képezik, vitathatatlanul hozzájárulnak büntetőjogi sikereinkhez:

  • kimondottan büntetőjogra szakosodtunk (lopás, rablás),
  • gyorsan, késlekedés nélkül intézkedünk rablási ügyében,
  • képviseljük Önt a rablási eljárás során, így nem egyedül védekezik a felkészült hatóságokkal szemben,
  • minden eljárási cselekményen részt veszünk,
  • részletesen kidolgozzuk, felépítjük a védekezését,
  • felkutatjuk a rablási ügyére vonatkozó összes lehetséges mentő körülményt,
  • megírjuk Ön helyett a beadványokat, kérelmeket

 

Rablás: Nézzünk egy konkrét esetet!

Az I. rendű vádlott és III. rendű vádlott az elkövetés napján 15:30 óra körüli időben a Budapest IX. kerület, Közvágóhídnál lévő OBI Áruház előtt mobiltelefon és pénz elvétele céljából leszólították a kiskorú sértettet, aki a szintén kiskorú barátjával volt.
A vádlottak először csak némi pénzt kértek, majd annak sikertelensége miatt az I. rendű vádlott telefonálás ürügyével elővetette a sértett ZTE típusú, kb. 10.000 forint értékű mobiltelefonját azzal, hogy az édesanyját akarja felhívni. Amikor a sértett felhívta az I. rendű vádlott által megadott telefonszámot, az I. rendű vádlott hirtelen kikapta a sértett kezéből a telefont, azon beszélni kezdett, és a sértett kérése ellenére sem adta vissza. Az i. rendű vádlott azt mondta a kiskorú sértettnek, hogy ha felszáll velük a villamosra, ott visszakapja a telefonját.
Ezt követően a kiskorú sértett és kiskorú barátja a vádlottakkal felszálltak a villamosra, ahol a sértett többször is visszakérte a telefonját, azonban ott az I. rendű vádlott megfenyegette, hogy amennyiben még egyszer vissza meri kérni a készüléket, úgy őt és a vele lévő barátját az I. rendű vádlott és III. rendű vádlott társa megverik. A kiskorú sértett megpróbálta elvenni az I. rendű vádlott zsebéből a telefont, mire az I. rendű vádlott ellökte a kezét, “kutyának” nevezte őket és ismét veréssel fenyegetőzött.
A társával szándékegységben lévő III. rendű vádlott a fizikai erőfölény kialakításával, figyeléssel és takarással segítette az I. rendű vádlott cselekményét a villamoson.
A kiskorú sértett és kiskorú társa megpróbált az utasoktól segítséget kérni, de akkor még látszólag eredménytelenül, ám az egyik utas értesítette a közterület-felügyelőket.
A vádlottak ezt követően a következő megállóban leszálltak a villamosról; a telefon visszaszerzésének reményében a sértett és társa is követték őket. A megállóban az I. rendű vádlott fenyegető hangnemben számon kérte a kiskorú sértettől, amiért segítséget kért a villamoson, majd azt mondta, hogy amennyiben kap 1.000.- forintot, akkor visszaadja a sértett telefonját. A fiatalkorú III. rendű vádlott pedig rászólt a kiskorú sértettre és társára, hogy jobban járnak, ha fizetnek.
A villamoson utazó egyik utas jelezte a közterület-felügyelőknek a bűncselekményt, akik a következő villamossal visszamentek a megállóba és a rendőrség kiérkezéséig visszatartották a vádlottakat. Ott az I. rendű vádlott önként előadta ruházatából a sértett telefonját, így a bűncselekménnyel okozott kb. 10.000.- forint kár megtérült.

 

A rablás elkövetési tárgya

A rablás, mint bűncselekmény elkövetési tárgya az idegen, ingó és értékkel rendelkező dolog. Fontos ezen a ponton hangsúlyoznunk, hogy rablás esetén az elvett dolog értéke nincs meghatározott minimumhoz kötve! Tehát nem beszélünk olyan értékhatárokról, mint például a lopás esetében. A mindennapi életben ez azt jelenti, hogy már egy napszemüveg erőszakkal történő elvétele esetén is súlyos büntetés jár.

 

A rablás elkövetője

A hatályos magyar jog szerint a rablást az követi el, aki

365. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből

a) valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy

b) öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi,

bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást

a) fegyveresen,

b) felfegyverkezve,

c) csoportosan,

d) bűnszövetségben,

e) jelentős értékre,

f) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során,

g) a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére

követik el.

(4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást

a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre,

b) jelentős értékre a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon,

c) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon

követik el.

(5) Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

 

A rablási erőszak

Az erőszak mindig személy ellen irányul.  Az erőszak fizikai ráhatás, amely a sértett testének támadó jellegű érintését jelenti. Rablási erőszak esetén rabló által kifejtett erőszaknak a sértett akaratát meg kell tudni törnie, azaz akaratot bénító mértékűnek kell lennie. Tehát a megtámadott személy nem tud választani az ellenállás és az engedelmesség között, hanem arra kényszerül, hogy a dolog elvételét tűrje illetve a dolgot azonnal átadja.

 

A tetten ért tolvaj által alkalmazott elkövetési magatartás

A tetten ért tolvaj akaratot bénító erőszakot vagy minősített fenyegetést alkalmaz a dolog megtartása érdekében. A célzat nagyon fontos elhatárolási szempont. Meglétére lehet következtetni akkor, ha az elkövető ragaszkodik a nála lévő dolgokhoz, azokat megpróbálja magánál tartani, és ennek érdekében üti meg az őt leleplező sértettet.

A szándékra való következtetésnél jelentősége van az eltulajdonítani kívánt dolog jellegének és annak, hogy az a tetten érés pillanatában hol található. Így, ha az elkövető a dolgot kabátja belső zsebébe rejtve próbált távozni, amikor elkapták, akkor önmagában az a tény, hogy a dolgot zsebeiből nem veszi elő, hanem igyekszik kiszabadulni az őt visszatartók közül, nem alapozza meg a dolog megtartására mutató szándékot.

 

A lopás és erőszak időbeni elválása

Az erőszakos fenyegetés alkalmazása térben és időben eltávolodhat a lopás elkövetésétől.

Rablásnak minősül, ha

  1. a tulajdonos otthonába benyitva azon kapja az elkövetőt, amint az éppen a tulajdonos értékeit szedi össze, és bár megkísérli feltartóztatni, az elkövető a már összeszedett értékekkel úgy hagyja el a lakást, hogy erővel fellöki a tulajdonost (“elvétel során”);
  2. a tulajdonos már a lakása előtt, a lépcsőházban találkozik szembe az épp menekülő elkövetővel, aki lelöki a lépcsőn az őt feltartóztatni szándékozó tulajdonost, hogy a megszerzett dolgokat így megtartsa magánál (“elvétel után, elvitel során”);
  3. az éppen a lépcsőházba belépő sértett tanúja lesz, amint az elkövető távozik a sértett lakásából, a lépcsőházi sötétben félve azonban nem tesz semmit, hanem folyamatosan követi a tolvajt, aki 20 perc múlva a város másik kerületében kíván taxiba ülni. A sértett – megijedve értékei végleges elvesztésétől – ekkor próbálja meg visszavenni azokat, és számon kérni az elkövetőn cselekedetét, aki azonban a dolog megtartása érdekében fellöki, majd megrugdossa a sértettet (“folyamatos üldözés”).

 

A rablás minősítései

A 2013. július 1-ig hatályos „régi” büntetőtörvénykönyv szerint:

 

  1. § (3)

Minősített esete a bűncselekménynek és 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, amennyiben azt

  1. a) bűnszövetségben vagy csoportosan
  2. b) felfegyverkezve
  3. c) jelentős értékre
  4. d) Hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során

követik el.

 

  1. § (4)

5-15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha

  1. a) fegyveresen
  2. b) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre
  3. c) jelentős értékre hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, illetőleg jelentős értékre felfegyverkezve, bűnszövetségben vagy csoportosan
  4. d) felfegyverkezve vagy csoportosan hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladata teljesítése során

követik el.

 

  1. §(5)

10-15 évig terjedő szabadságvesztés a büntetése, amennyiben

 

  1. a) fegyveresen jelentős értékre
  2. b) fegyveresen hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladata teljesítése során

követik el.

 

Rablás előkészülete, rablási kísérlet

A rablás előkészülete is büntetendő, kísérlete lehetséges, amennyiben az értékszerzés nem jár sikerrel. A befejezett tényállás megköveteli az előny szerzését.

 

  1. §(6) Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő

 

 

 

Rablással vádolják Önt?
Kérje büntető ügyvéd segítségét!

dr. Janklovics Ádám ügyvéd, Budapest

Tel.: +3620 806 1606